TŰZVIZSGÁLATI KÉPRÖGZÍTÉS JELENTŐSÉGE
„A «fényképez» szónak szerencsés szinonimája a magyar nyelvben: «megörökít». Érzékelteti a múló idő megragadásának, a tünékeny világ megőrzésének szándékát. Idő és fényképezés elválaszthatatlanok. Az exponálás egy pillanatot búcsúztat: a jelenből a gombnyomás pillanatában múlt lesz. A képen annak lenyomatát őrizzük - ami volt.” [2]
Bevezető
Korniss Péter Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas magyar fotográfus, fotóriporter idézete pontosan meghatározza a fényképezés és a múlt közötti szoros kapcsolatot. Ki gondolta volna 20 évvel ezelőtt, hogy eljön az a korszak és technikai fejlettség, melynek eszközei már mindenki zsebében ott lapulnak, fényképet és videót is lehet velük készíteni, azonnal visszanézhetőek és felvételei bárkivel megoszthatóak! A technikai fejlődés olyan ütemű, hogy azt a szakembereknek is nehéz követni.
Az elmúlt 50 év alatt tűzvizsgálat fontos részévé vált a fényképezés, vagy a videofelvétel (korábban mozgófilm) készítés, hiszen a tűzvizsgálat lefolytatásának fontos eszköze és segítheti a munkát egy jól elkészített fotó, vagy videó.
A hétköznapi emberek számára gyártott fényképezőgépek az eladhatóságot szem előtt tartva, kezelhetősége szempontjából egyszerű és beépített automata üzemmódokkal készülnek. A felhasználóbarát eszközök lassan kiszorítják a specifikus és kimondottan fényképezésre készített berendezéseket. A még kapható professzionális fényképezőgépek kezelése viszont bonyolult és rendeltetésszerű használatukhoz rengeteg gyakorlás szükséges.
A fentiekből adódik, hogy a céltudatos és specifikus képrögzítéshez a hétköznapi eszközök nem kielégítők, a professzionális gépek kezeléséhez, pedig tudásra és gyakorlatra van szükség.
A tűzvizsgálati helyszín igen ritkán biztosít ideális feltételeket a fényképezéshez, sőt a romos és kormos káreseti helyszínek a képrögzítő eszközökre is hatással vannak, a fényképezőgépek számára, pedig nem ideális a párás, poros, káros gőzökkel és gázokkal teli környezet.
Felmerül a kérdés, hogy a tűzvizsgálatot lefojtató szakember képes-e elsajátítani egy professzionális fényképezőgép használatát, és azt rendkívüli körülmények között tudja-e működtetni és a külső hatásoktól megóvni? Továbbá a rohamosan fejlődő technika által használt formátumokat, képrögzítési eljárásokat és a digitális képrögzítést, hogyan lehet bizonyítékként használni, élettartamuk és archiválási módszereink időtállóak-e?
Napjaink tűzeseteinek komplexitása és a kárértékek növekedésével szükségszerűvé vált a jó minőségű, a tűzvizsgálatot segítő és bizonyítékerejű képek elkészítése. Egy jól elkészített képanyag, az új képrögzítési technikák oktatása és az audiovizuális képzés segítséget nyújthat a tűzvizsgálók képzésében, hozzájárulva ezáltal a tűzvizsgálat hatékonyságának javításához, a terület fejlődését mozdítva elő. A kellő fotográfiai szaktudás megszerzéséhez megfelelő minőségű oktatás, a hatékonyság eléréséhez szakmai tájékozottság és tudás, valamint gyakorlat szükséges. Másrészt a mentési szakemberek képzéséhez is szükség van olyan archív anyagokra (tűzvizsgálaton készített felvétel), amelyek segítségével gyorsabban és mélyebben sajátíthatják el a kárfelszámolás fogásait. Ennek kapcsán nyilvánvaló, hogy szükség van a téma tudományos igényű vizsgálatára és olyan módszertani javaslatok kialakítására, amelyek alkalmasak a gyakorlat alátámasztására.
Indokolja a témaválasztást az a tény, hogy 1999-től fotóriporterként és videó-operatőrként a Tűzoltóság Országos Parancsnokságánál, később, pedig a jogutód szervezetnél tevékenykedtem ezen a területen, és a felgyűlt tapasztalatok elemzésével hozzájárulhatok a téma árnyalásához, rendszerezéséhez. A 13 év alatt közel 2000 nagyobb káresetnél készített fotó- vagy videofelvétel, valamint tűzvizsgálati felvétel, olyan gyakorlati tapasztalatokkal gazdagított, amelyek segítségével következtetéseket tudok levonni a témában.
A témaválasztás indokaként említeném meg, hogy korábbi tudományos munkám során kidolgoztam a káreseti-képrögzítés alapjait, rendszereztem és besoroltam a képrögzítési területeket, valamint kidolgoztam a káreseti-képrögzítés módszertanát és folyamatát.
A témával kapcsolatos hipotézisek
Feltételezem, hogy a tűzvizsgálat lefolyatásának elengedhetetlen része a képrögzítés.
Feltételezem, hogy a tűzvizsgálat eredményességére hatással van a megfelelően kezelt képrögzítő eszköz használata.
Feltételezem, hogy mozgó- és állóképek felhasználása megfelelő szakmai és technikai háttér mellett segít a tűzvizsgáló szakemberek képzésében.
Feltételezem továbbá, hogy amennyiben ezeket a felvételeket nem képzett szakember készíti, annak lehetnek negatív hatásai a tűzvizsgálat kimenetelére, de az adott szervezetre is.
A dolgozat elkészítése során folytatni szeretném a képrögzítéssel kapcsolatos kutatásomat, amely elsősorban a képrögzítés módszertanára és a katasztrófavédelem feladatainak azon területei vizsgálatára irányultak, amelyek hasznosítani képesek a vizuális információt. Az eddigi kutatásaim alkalmával a rendszerező és káreseti-képrögzítés alapjainak kidolgozását követően tovább szeretném részletezni és specifikusan kutatni az egyes területeket. A kidolgozás során a következő kutatási célkitűzéseket határoztam meg:
Bemutatom a tűzvizsgálati szakirodalom által említett képrögzítési eszközöket és módszereket.
Elemzem és bemutatom a fotográfia képrögzítési eljárásait, területeit és technikáit, amelyek elengedhetetlenek a tűzvizsgálat során.
Megvizsgálom a tűzvizsgálat azon feladatait és területeit, ahol a vizuális információt felhasználhatják.
Javaslatot teszek a helyes és hasznosítható képrögzítési módszerek gyakorlati alkalmazásának megvalósítására, továbbá olyan eljárásokra, amelyek segítik ezt a munkát, valamint a képrögzítés további lehetséges kutatásának területeire.
A célkitűzések eléréséhez alkalmazott feldolgozási, kutatási módszerek
A célkitűzéseim eléréséhez:
tanulmányoztam a fotográfiai szakirodalmat, területeket és stílusokat, a médiánál alkalmazott módszereket és technikákat.
tanulmányoztam a tűzvizsgálat területén fellelhető szakirodalmat.
elemeztem és értékeltem az elmúlt 20 év FKI Videó-csoportja és más katasztrófavédelmi igazgatóságok által készített fotókat, videofilmeket a különböző területek igényeinek tükrében.
kísérleteket végeztem a tűzvizsgálati képrögzítések alkalmával a különböző felvételi eljárások és technikák területén.
konzultációt folytattam a tűzvizsgálat területén dolgozókkal, a kapott információt feldolgoztam.
Az írásműben bizonyos területeket, mint pl. a fotótechnika vagy a vizuális információ felhasználásának részleteit csak érintőlegesen dolgoztam fel, hiszen erről számtalan korábbi tanulmány szól.
A fényképezés feltalálása előtt (Johann Heinrich Schulze 1727) [5] festők örökítették meg a tűzvészeket. (3. ábra) A fényképezés korának kezdetén a fényképezőgép, a képrögzítési és előhívási eljárás nem tette lehetővé a rosszul megvilágított helyszínek és a mozgás megörökítését. A XIX és a XX. században a tűzvizsgálat segítségére a celluloid (negatív) fényképezés sietett, amely már nem csak a tűz utáni állapotot tudta megörökíteni, hanem a tűz pusztításának és a terjedésének a pillanatát is. [6]
Teljes cikk letölthető: